Marianka - Szlovákia legrégibb búcsújáró helye

Marianka - Máriavölgy - Máriatál - Szlovákia legrégibb búcsújáró helye. Eredete és története több legendához is fűződik. Pálos rendtörténészek feljegyeztek egy szájhagyomány útján elterjedt legendát egy remetéről, aki ebben a völgyben élt. Ez az ismeretlen remete Mária kegyszobrot faragott ki egy körtefából (Kummer Lajos pálos szerzetes szerint ez 1030-ban történt.) A zavargások idején - amelyek Szent István király halála (1038) után történtek Magyar­országon - a remetének menekülnie kellett. A kegyszobrot egy odvas fa belsejébe rejtette el, amelyet csak néhány évtizeddel később találtak meg. Azt, hogy hogyan találtak meg a szobrot, nem tudjuk. A legismertebb legenda szerint egy rabló telepedett le ezen a helyen, akinek két fogyatékos gyermeke született. Amikor ezt a boldogtalan apa meglátta, megfogadta, hogy jó útra tér és bűnbánatot tartott. Almában megjelent neki a Szűzanya és megmutatta azt a helyet, hol ásson gödröt, ahol megtalálja majd a kegyszobrot, alatta pedig a vízforrást. Ha a vízben megmossa a gyermekeket, meggyógyulnak. ĺgy is történt, s a rabló ezek után életét Istennek szentelte.
A búcsújáró hely története 1377-től íródik, amikor is 1. Nagy Lajos magyar király - aki az Anjou uralkodó családból származott - szintén ellátogatott erre a helyre. Ő tetette le a templom alapkövét, és a pálos rendre bízta a búcsújáró hely gondozását. 1380-ban, amikor a templom már felépült, Lajos király ünnepélyesen a főoltárra vitette át a kegyszobrot. Szűz Mária születésének temploma gótikus eredetű, amely szerkezet meg is maradt. A 17. század végén I. Leápold császár költségén építették újjá barokk stílusban. Ebből az időszakból származnak a festmények, a díszítések és a mellékoltárok, amelyeket a templom hajójában láthatunk. A szentélyt is barokk stílusban építették át, de a 19. század végén (1877) regótizálták. Ebből az időből származik a neogótikus főoltár, a Jézus Szíve mellékoltára és a színes üvegablakok. Máriavölgyben a legtöbb művészeti emlék a barokk korból szár­mazik. A Lourdi-barlangot és a keresztutat a 20. század első felében építették meg.
Máriavölgyet 1377-től 1786-ig a pálos rend gonndozta. Ezen a helyen élte át felvirágzását, de bukását és megszűnését is. A 16. századtól itt székelt a rend generális főnöke és a pálosok itt végezték teológiai tanulmányaikat is. A generális főnöknek joga volt doktori méltóságot adni. 1876-ban II. József többek között a pálos rendet is megszüntette. Mária­völgyben sokáig egyházmegyés papok működtek. A kolostort később a csehországi Schwarzenberg herceg vette meg, aki klasszicista stílusban vadászkastélynak építette át, amit több grófi család birtokolt
1927-1950 között a búcsújáró helyet az 1922-ben alakult Vigasztaló Testvérek kongregációja vette gondozásába. 1936-ban a Testvérek keresztutat kezdtek építeni életnagyságú szobrokkal. 1950-ben a kongregációt a többi szerzetesrenddel együtt betiltották. 1990-ben a Vigasztaló Testvérek átvették Máriavölgy gondozását. Ők végezték a templom és a volt pálos kolostor (kastély) felújítását, amely napjainkban lelkigyakorlatos házként működik. Jelenleg Máriavölgyben székel a Vigasztaló Testvérek generális főnöke.